| ÁLLAMFORMA: | köztársaság |
| FŐVÁROS: | Tunisz |
| TERÜLET: | 163.610 km² |
| NÉPESSÉG: | 10.074.951 fő |
| HIVATALOS NYELV: | arab |
| PÉNZNEM: | tunéziai dínár |
| GÉPKOCSIJELZÉS: | TN |
| IDŐZÓNA: | CET (UTC+1) |
Tunézia egészen biztosan képes elvarázsolni a kíváncsi turistát. „Afrika kapuja” egyben az ellentétek országa is: a Földközi-tenger déli partjának legfejlettebb országa, bár ez a barlanglakásokban élő berberekéletkörülményein nem látszik meg. Észak- Tunézia zöldellő dombjai mintha más országban lennének, mint Tunézia déli részébe nyúló Szahara homokdűnéi. Tunézia észak- afrikai ország, bár Sousse és Hammamet impozáns szállodasorai inkább európai képet mutatnak.
Az ország egész évben látogatható, mindig kellemes a klímája. A fürdőszezon áprilistól októberig tart, így aki a legtöbb napsütést keresi azoknak kétségtelenül a nyári hónapok az ideálisak. A Szahara felkeresésére november a legmegfelelőbb, amikor már nincs elviselhetetlenül meleg és a látványos datolyaszüretre is ekkor kerül sor. November végétől márciusig a pihenés, a kulturális ajánlatok és a sivatagi túrák a legkedveltebbek.
Tunézia Észak-Afrikában található, területe 163 610 km2 kb. másfélszer akkora, mint Magyarország. Nyugatról Algéria, délkeletről Líbia határolja, északi és keleti oldalát a Földközi-tenger mossa. Az ország déli részét a Szahara foglalja el. Tunézia legészakibb pontjától Cap Blanc-tól a legdélibb pontig Borj el-Khadráig 897 km, kelet-nyugati irányban Djerbától Neftáig pedig 330 km kiterjedésű. Az ország tengerpartja kb. 1150 km hosszú. Tunézia a Maghreb része, ami arabul nyugatit jelent. Tunézia mellett Marokkót, Algériát, Líbiát, Egyiptomot és Mauritániát szokás még a Maghreb-országok közé sorolni. Az ország területének csaknem fele termékeny föld, 10%-a füves puszta, 43%-a pedig sivatag. Tunézia keleti része egészen egyhangú, homokos és terméketlen. Északon főként magas, sziklás területek vannak. Legfontosabb öblei a Tunisz-i, a Hammamet-i és a Gabés-i. Az ország legmagasabb pontja az 1544 méteres Jebel Chambi. Tunézia több nagy földrajzi egységre bontható, melyeknek külön klímájuk és jellegzetes növényviláguk van. Az ország északnyugati részét az Atlasz hegység határozza meg. A hegység legkeletibb nyúlványa mentén válik ketté az ország klímája. A másik nagyobb egysége a Shahel ami arabul partot jelent, ez a Földközi tenger mentén húzódik. A tunéziai hátságtól délre a Chottok, azaz a sóstavak vidéke fekszik, amely déli irányba már a Szaharába torkollik. A Szahara tunéziai része kb. 2,5 millió hektár. Az ország legnagyobb félszigete az északon elhelyezkedő Cap Bon félsziget, legfontosabb szigete pedig Djerba.
Tunézia első lakói a berber törzsek voltak, akik mára már csupán a lakosság töredékét képezik. A Krisztus előtti tizedik században főníciaiak telepedtek le. Kathágót az időszámításunk előtti 8. században alapította a mai Libanon területéről érkezett nép. A vallásuk és kúltúrájuk főníciai és kánaánita eredetű.
A legenda szerint Dido királynő vezetése alatt jött létre a híres város. Karthágó lakói a közép-keleti isteneket tisztelték, mint például Baalt és Tanitot. A város a Kr. e. 6. században a térség központjává vált. Noha a rómaiak a településre egyszerűen csak punként vagy főníciaiként hivatkoztak, valójában világosan látható, hogy a körülötte létrejött birodalom teljesen független volt a Nyugat-Mediterránium főníciai tájaitól. A Róma elleni nevezetes inváziót a karthágói Hannibál vezette az első pun háború keretében, amely majdnem megakadályozta a Római Birodalom további terjeszkedését. A várost a második pun háború keretében Róma válaszul leigázta, az időszámításunk előtti második évszázadban. Ettől fogva a Birodalom egy fő élelmiszerforrásaként létezett. Az ötödik században egy időre a vandálok tartották uralmuk alatt, majd visszakerült immáron a Bizánci Birodalom kötelékébe.
A 7. században arab muszlimok hódították meg Tunéziát. Ettől fogva egymást követő muszlim dinasztiák irányították az országot, amely életének nyugalmát berber lázadások zavarták meg. Az Aghlabid és Zírid házak uralkodása alatt Tunézia virágzott. A partokat ideiglenesen a szicíliaiak tartották uralmuk alatt a 12. században. 1159-ben az országot meghódították az Almohad kalifák. Őket a berber Hafsidok (kb. 1230-1574) követték. Az ő uralkodásuk végén a partmenti városokat Spanyolország szerezte meg, de ezek hamarosan visszaszerezték iszlám mivoltukat a Török Birodalomnak köszönhetően. Török vezetői - bégjei - alatt Tunézia lényegében független volt.
A bégek Hussein dinasztiája 1705-től 1957-ig vezette az országot. A késő 16. században a partok kalóz erősségekké változtak.
Az 1800-as évek derekán az állam hatalma gyengülni kezdett, mivel a bég sok vitatható döntést hozott, amik a katasztrófa felé vezették Tunéziát. Franciaország már felvette Tunézia meghódításának lehetőségét akkor, amikor a bég - modernizációs célokkal - hatalmas kölcsönt vett fel tőle. A nem sokkal később történt algír portyázások elősegítették a folyamatot. 1878-ban titkos megállapodás jött létre Anglia és Franciaország között, amely meghatározta az afrikai állam további sorsát. Annak ellenében, hogy Franciaország elfogadta Ciprus angol meghódítását, jogot nyert arra, hogy Tunézia a fennhatósága alá kerüljön. Ez mindkettőjük számára megfelelő volt: Franciaország 1880-ban támadott, és Tunézia 1881. május 12-én francia protektorátus lett.
Tunézia 1942-1943 során az első fontos illesztési pont volt az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hadműveletei között. Az afrikai hadműveletek keretében a németek megszállták az országot, de a Szövetségesek sikerrel győzték le Rommel seregeit.
A függetlenségét 1956-ban szerezte vissza. A bég rövid időre újfent hatalomhoz jutott, azonban Habib Bourguiba vezetésével lemondásra kényszerítették. Az új elnök (aki korábban miniszterelnök volt) mély politikai és társadalmi változásokat indított el.
Úgy tartva, hogy az iszlám, mint vallás, visszatartja az országot, Bourguiba lecsökkentette a társadalmi szerepét azzal, hogy eltávolította a vallási vezetőket az olyan hagyományos befolyási területekről, mint az oktatás és törvénykezés. Felszámolták a Shaarija (Korán bíróság) intézményét, és azon személyek vagyonát, akik a templomokat és a vallási intézményeket támogatták, elkobozták. Bourguiba elnöksége 1987-ig tartott, amikor évekig tartó munkálkodása után, hogy távol tartsa az iszlám párt követőit, a saját belügyminisztere, Zine el-Abidine Ben Ali használta ki az iszlám lakosság zavargásait azzal, hogy Bourguibát alkalmatlannak találta mentálisan arra, hogy vezessen, és nyugdíjba vonultatta egy palotába Monastir városon kívül.
Ben Ali gyorsan lecsendesítette az iszlám ellenzéket azzal, hogy Mekkába zarándokolt, és a Ramadán ünnepét szigorúan betartandónak rendelte el, noha a pártja is ellenezte a hirtelen megszerzett hatalmat, és a fő ellenzéki párt távolmaradt az 1994-es választásoktól, ahol 10 széket kaptak a Nemzetgyűlésben a szavazatok 1%-os arányáért (Ben Ali 97.7%-os arányával szemben). Ma a politika nem népszerű (vagy inkább nem tanácsos) beszélgetési téma Tunéziában, de sok tunéziai fejezi ki a csodálatát Ben Ali "uralkodásával" kapcsolatban. Tunézia külpolitikája elnöksége alatt nyugati orientáltságú lett, és az ország elismert a stabilitása miatt; alapvetően biztos országot jelent a térségben.
Az országot több régióra oszthatjuk: Észak-Tunézia, Keleti partvidék, (vagy „tunéziai riviéra” - vagy ahogy a helyiek nevezik: Sahel), Közép-Tunézia, illetve Dél-Tunézia, ami már a Szaharához tartozik. Tunézia déli részén találjuk Djerbát, ami egyben Észak-Afrika legnagyobb szigete.
Ez az ország legzöldebb része és nem csak azért, mert itt hullik a legtöbb csapadék, hanem azért is, mert erre hatalmas erdők húzódnak. Tunézia ezen részén még a havazás sem elképzelhetetlen. Az északi részt a tömegturizmus még nem fedezte fel, így ezt a turisták csupán 10%-a látogatja. Pedig a tunéziaiak szerint valójában erre vannak az ország legszebb strandjai és búvárkodni is csak Tunézia északi részén, a korallparton lehet. Misztikus romvárosokat (pl. Bulla Regia, Dougga), hangulatos kikötővárosokat találunk erre, (pl. Tabarka, Bizerte), valamint itt van az ország egyik legjelentősebb nemzeti parkja, az Orbata.
A Cap Bon félsziget elsősorban természeti szépségével, meredek szikláival és narancsligeteivel, citrus- és olajfáival ejti ámulatba az idelátogatókat. A tenger itteni kristálytiszta része ideális hely a búvárkodás szerelmeseinek
A keleti partvidéken (Sahel) találhatók Tunézia legjelentősebb turisztikai központjai, mint pl. Hammamet, Nabeul, Sousse és Monastir. Az európai színvonalú tengerparti szállodák a part menti sáv nagy részét elfoglalják. A környező vidék falvainak lakói fémművességre, ötvösművészetre és ruhakészítésre specializálódtak. A Sahelra látogató turista egynapos kirándulás alkalmával kényelmesen bejárhatja Kairouan szent városát, vagy felfedezheti El Jem hatalmas római kori amfiteátrumát.
A turisták kedvelt célpontjaitól, a fürdőhelyektől és üdülőövezetektől távol, az algériai határ mentén kopár, sziklás hegyek, sós sivatagok alkotják Tunézia szárazföldi régióját. Ezekre a tájakra is érdemes egy nagy kirándulást tenni, hiszen az oázisoknak, a sztyeppéknek, a római romvárosoknak is megvan a sajátos hangulata. Az ország legjelentősebb ókori emlékei és romvárosai Közép-Tunéziában vannak. Testour andalúz hangulatú óváros Le Kef kék-fehér házai vagy a hegyek tetejére épített ősi berber falvak is egyaránt megérdemlik az utazó figyelmét.
A Szahara az ország 43%-át foglalja el, de ne gondoljuk, hogy csupán hatalmas pusztaságról van szó. Az Algéria és Líbia által határolt területnek ugyan tényleg vannak hihetetlenül kopár vidékei, ám a látnivalók száma egyáltalán nem kevesebb, mint Tunézia bármely más vidékén. Dél-Tunézia földrajzilag és kulturálisan számos kisebb egységre tagolható. A kopár hegyek között megbúvó oázisok, Matmata berber barlanglakásai, a Ksour vidékének különleges formájú épületei vagy éppen a Szahara végtelen homokdűnéi egyaránt megérdemlik az utazók figyelmét. A táj végig lenyűgöző, így nem véletlen, hogy olyan híres filmet forgattak itt, mint pl. a Csillagok háborúja vagy az Angol beteg.
Djerba Észak-Afrika legnagyobb szigete, területe 520 km2, fővárosa Houmt Souk. Ugyan a sziget hivatalosan Tunéziához tartozik, ám Djerba teljesen más, mint az ország szárazföldi részei, más a kultúrája, szokásai, építészete - így kis túlzással talán azt is mondhatjuk, hogy „egy különálló kis ország” Tunézián belül. Évezredek során föníciaiak, görögök, rómaiak, zsidók, keresztények, arabok hagytak nyomot a szigeten. Djerba szigete elsősorban finom homokú strandjaival vonzza a nyaralni vágyókat. Mivel az ország legdélebbi részén fekszik, egész évben alkalmas a fürdőzésre, napozásra. Djerbán több, mint egymillió pálmafa nő, nem csoda tehát, hogy már az őskorban is lakott volt ez a terület. Ha kedvünk tartja, izgalmas kirándulásokat tehetünk innen a szárazföldre.
Tunézia Afrika látnivalókban leggazdagabb országa. A kőkori településektől az ókori Karthágó romjain keresztül a Csillagok Háborúja forgatási helyszínéig rengeteg érdekes hely vár a turistákra. Tunézia a mediterrán vakációk és a sivatagi kalandok országa. A pihenni vágyóknak a finom homokos tengerpart és a szinte állandóan ragyogó nap nyújt kellemes időtöltést. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az utazási irodák kínálatában a legkedvezőbb áron válogathatnak az utazni vágyók, így a viszonylag kispénzű embereknek, családoknak is szinte luxus-nyaralásban lehet részük megfizethető árért. Általában az utazási irodák a tunéziai utakat félpanzióval kínálják, a szállodák bőséges, svédasztalos reggelivel és vacsorával állnak az üdülni vágyók rendelkezésére.
A város a Tuniszi öböl (Földközi tenger) partján fekszik a parti síkságon és az azt körülvevő hegyvidéken. A város központja a Medina (Óváros) keleti irányban, északon a Belvedere található. Lakossága kb. 700000 fő.
A főváros Tunisz legérdekesebb és látnivalókban leggazdagabb része, az úgynevezett Medina, a történelmi városrész. Kr.u. 7. évszázadra tehető az óváros építésének kezdete és a városrész egészen a 20. századig, a francia megszállásig megőrizte központi szerepét. Az itt található épületek közül a legrégebbi az Aziuna mecset, amelynek építéséhez kétszáz, Karthágóból származó oszlopot is felhasználtak. A közelben található és már messziről érezhető a Souq l-Attarine, a parfümkészítők utcája. Szintén a Medinában van a Tourbet l-Bey, a néhai hercegek, miniszterek és tanácsadók hatalmas mauzóleuma. Ebben a körzetben található a Világörökség részét képező Dar l-Haddad, a Medina egyik legrégebbi lakóépülete. A francia megszállók által épített Ville Nouvelle épületei európai hangulatot költöztettek ebbe a negyedbe. Hangulatos kávéházak és éttermek találhatók itt. Nem szabad kihagynunk a Szent Vincent de Paul katedrálist, amely azáltal vált híressé, hogy tervezői összekeverték a gótikus, a bizánci, és az észak-afrikai építészeti elemeket. Kötelező turistalátványosság a Bardo Múzeum, melynek termeiben megismerkedhetünk a punok, a rómaiak, a kora-keresztények és az arabok korának életével. A modern városrész, a Ville Nouvelle (Francia Kapu vagy Tengeri Kapu) kezdődik, melyet a Bourguiba sugárút szel ketté. Itt találhatóak a francia gyarmati korszak monumentális épületei. A látványosságok közül nem szabad kihagyni a Szent Vincent de Paul katerdálist, melyet az összekevert építészeti stílusok tettek híressé (bizánci, gótikus, észak-afrikai). A Bardo Múzeum, ami a 13. században Hafsid Palotája: a Római Birodalom legfontosabb gyűjteménye található benne, más antik kori érdekességgel, mint például ókori görög, tunéziai és az arab időszakból.
Az egykor dicső tengerparti város ma Tunisz elővárosa, mely a Tuniszi-öbölben fekszik. Itt állt egykoron a világ egyik leggazdagabb, legnagyobb hatalommal rendelkező városa, Karthágó. A monda szerint a várost Kr. e. 814-ben Elissa (vagy Vergilius elnevezése szerint Dido), Tyros király egyik lánya alapította. Karthágó hamarosan tengeri nagyhatalommá nőtte ki magát és Róma vetélytársává vált, amit a Római Birodalom természetesen nem tűrt el. A három pun háború következtében a város Kr. e. 146-ban elpusztult, köveit a rómaiak szétszórták, földjét sóval hintették be. Csak száz évvel később, Augustus császár uralkodása idején építették újjá, ezúttal már római provinciaként. A 2. századra már 300 ezer lakosa volt, gazdagsága Rómáéval vetekedett. A 4. században püspöki székhely lett és a keresztény Afrika
központjává vált. Karthágó azonban másodszor is elpusztult, 692-ben az arabok rombolták le és ezt a csapást már soha többé nem sikerült kihevernie.Az ókori emlékek a város területén szétszórva találhatók. A legfontosabb látnivalók a Byrsa-dombon és a Carthage-Salammbo negyedben láthatjuk. Megtekinthetjük továbbá a pun kikötőt és a római korból származó Antonius Pius fürdőt, illetve azt a többszáz urnát, amelyek a város arisztokráciájának elsőszülött gyermekei hamvait tartalmazzák. A romok felfedezése után ne hagyjuk ki a Byrsa dombon álló Karthágói Nemzeti Múzeumot se, ami a város dicsőséges történetével, illetve a pun háborúkkal ismertet meg minket.
Festői kis falu Tunisz közelében, tele kék-fehér, tipikusan mediterrán stílusú házacskákkal. A magyarok gyakran nevezik Tunisz Szentendréjének is. A tuniszi tengeröbölre innen nyílik a legszebb kilátás. Az 5000 lakosú kisvárost bevándorló andalúziaiak alapították a 13. szd.-ban, nevét egy a helyiek által szentként tisztelt muszlimról kapta. A brit d’Rlanger bárónak köszönhető, hogy a falu megtarthatta eredeti mediterrán jellegét, ugyanis ő volt, aki műemlék védelem alá helyeztette. A városka legszebb épülete a Dar el-Annabi, a 18. század végén emelt villa, ami ma múzeumként működik helytörténeti és népművészeti gyűjteménnyel. A villa mediterrán hangulatú kertje önmagában is megérdemli a látogatást. A kikötőben tehetünk egy rövid sétát, ahol megcsodálhatjuk a luxus jachtokat. A városka rengeteg fotóznivalót kínál a turistáknak. Két híres kávézója van: Café des Nattes, Café Chaabane. Feltétlen kóstoljuk itt meg a mentateát.
Sousse Tunézia egyik legkedveltebb üdülőhelye, a Port el-Kantauitól Monastirig húzódó turisztikai régió központja. Sousse-t gyakran nevezik a keleti tengerpart fővárosának is. 300 ezer fővel a harmadik legnagyobb tunéziai város, ami csupán 20 km-re a fekszik a nemzetközi Monastir repülőtértől. Történelmi Medinája az UNESCO világörökség listáján szerepel, van nyüzsgő szukja, szépen kiépített strandjai, jó szállodái és éttermei, valamint egy híres múzeuma, nem csoda tehát, hogy a turisták annyira kedvelik. Az Újváros - akárcsak a többi hasonló negyeddel rendelkező város - tele van a franciák által emelt modern épületekkel, szállodákkal, éttermekkel, mozikkal. Sousse európai színvonalú szállodákat, hosszú, homokos tengerpartot, vízi sportok nagy választékát, mozgalmas éjszakai életet kínál. Sousse Medinájában sétálva rögtön érezhető, hogy a város milyen dicsőséges múltra tekint vissza. A Medina ma látható városfala az eredeti nyomát követi és szinte teljes épségben megmaradt, csak néhány helyen látszanak a második világháború nyomai. Az óváros ezen része kanyargós, szűk utcáival, kedves kereskedőivel és híres épületeivel teljes egészében megmaradt tipikusan középkori hangulatú arab városrésznek, nem csoda tehát, hogy a soussei Medina az UNESCO világörökség-listáján is szerepel. Sousse egyik nevezetessége a 13 m magas, várfallal körülvett Ksar Er Ribat, melyet a 9. században építettek. A Ribat tornyát fényüzenetek adására és fogadására is használták, akár Marokkóig vagy Egyiptomig is lehetett üzeneteket továbbítani a több száz kilométeren át húzódó jelzőrendszernek köszönhetően. Érdemes meglátogatni továbbá a 780-ban emelt Nagy Mecsetet és a Kasbaht. A régi erőd az óváros dél-nyugati sarkán található, szögletes őrtornya a város legmagasabb pontján épült azzal a céllal, hogy a katonák jobban belássák a területet mint a Ribatból. A Kasbah-t kb. 30 évvel később fokozatosan építették köré, melyben ma egy remek múzeumot találunk, ami a Bardo-múzeumhoz hasonlóan rendkívül értékes
mozaikgyűjteménnyel rendelkezik. Sousse második legjelentősebb múzeuma a Dar Essid Múzeum, egy 18. szd.-i felújított nagypolgári ház, amelyben az eredeti berendezést csodálhatjuk meg. A Medinától 1 km-re délnyugatra találjuk Római kori, ókeresztény katakombákat. A 4. századból származó föld alatti temetkezési helyen összesen 15 ezer sír található. A teljes járatrendszer összesen 5 és fél km, de ebből csak pár 100 méternyi látogatható. Meglátogatva ezt hű képet kapunk az ókeresztények temetkezési szokásairól.
Tunisztól 115 km-re délnyugatra, az Oued Khalled széles völgyében terül el a mezőkkel, olajfaligetekkel körülvett Dougga, Afrika legjobb állapotban fennmaradt ókori római városa, melyet gyakran „tunéziai Pompei-nek” is neveznek. Valószínűleg ellenséges viszonyban állt Karthágóval, így maradhatott fenn az időközben virágzó várossá fejlődött Dougga a hatalomátvétel után is sértetlenül. A város a 2-3. században élte virágkorát, a romok többsége is ebből a korból származik. Dougga pusztulása a római birodalom hanyatlásával párhuzamosan a 4. században ment végbe. A város egyik legjelentősebb épülete a gazdag polgárok által Marcus Aurelius és Lucius Verus császár tiszteletére emelt Capitolium. Az egyetlen pun-numidia korból fennmaradt építmény Ataban numida fejedelem Kr.e. 2. században épült 21 méter magas síremléke. A város egykori jólétéről tanúskodik a többi templom, mozaikokkal díszített villa, és a színház is. Ne mulasszuk el megtekinteni a hatalmas fürdőlétesítményeket és Septimius Severus diadalívét.
Hammamet, régebben halászfalu volt, ma 20. 000 lakosú üdülőváros. A 15. századi alapítású halászfalu hosszú, homokos strandjának, kellemes klímájának köszönhette, hogy a 20-as években egy milliárdos, Georges Sebastian felfigyelt rá és az egyik narancsligetben luxusvillát építtetett. Példáját dúsgazdag barátai is követték, köztük olyan neves személyiségek, mint pl. Paul Klee, Oscar Wide vagy Winston Churhill. A város gazdasága a hatvanas évek óta az idegenforgalomra épül, luxusszállók, kávézók, kiépített strandok szolgálják a vendégek kényelmét. Hammamet mára tehát Tunézia egyik legismertebb üdülővárosa lett. Érdemes bebarangolni a teljes egészében fallal körülvett óváros kanyargós utcáit, nyüzsgő bazárját. A Sebastian-villában kialakított kulturális központban érdemes megtekinteni a hagyományos tunéziai viseletet bemutató kis múzeumot, valamint a „Hayet Space” festménygyűjteményt. A városban két, a turisták számára is érdekes mecset áll: a Nagy Mecset és a Sidi Abdel Kader-mecset. Hammamet környékén több római korból származó rom is található. Az itteni szállodák színes programkínálattal várják a vendégeket: lehetőség van itt íjászkodásra, tevegelésre, hőlégballonnal való utazásra, vitorlázásra.
70. 000-es lakosságú város, a fővárostól 65 km-re található, a Cap Bon félsziget központja. A település kézi hímzésének, csipkéjének, parfümjeinek, borászatának és főleg fazekas iparának köszönhetően vált ismerté. Nabeul a művészi kézimunka központja a félszigeten, a helyiek a nabeuli fazekakon, olajoskorsókon, vizeskorsókon kívül egyedülálló festett kerámiákat, illetve csempéket gyártanak. Ajánljuk a tradicionális piac meglátogatását, ahol heti rendszerességgel helyi kerámiát, szőnyegeket, fűszereket, fogyasztási cikkeket és háziállatokat kínálnak megvételre. Nabeul a képzőművészet mellett a Cap Bon kézművesiparának fővárosa. A városban mindenütt rácsos mintázatú lámpákat láthatunk a fazekasműhelyek kirakataiban. A város címere is arról tanúskodik, hogy a fazekasság rendkívűl jelentős szerepet játszik Nabeul életébn: a címer egy hatalmas örökzöld fát ábrázol, ami hagyományos nabeuli cserépfazékból nő ki. A város környékén hatalmas zöld területek, narancsligetek, leander-sorok és nagy kiterjedésű szőlőültetvények váltják egymást.
Kairouan nemcsak Tunézia fontos vallási központja, hanem Mekka, Medina és Jeruzsálem után az iszlám negyedik szent városa, az arab kultúra, művészet és tudomány központja is. Évente hívek ezrei zarándokolnak el ide. A város ma is az egyik legvallásosabb település Tunéziában, lényegesen kevesebb helyen lehet alkoholt kapni, mint Tuniszban, vagy a tengerparti üdülővárosokban. Mivel Kairouan elég távol fekszik a keleti part turistaközpontjaitól, máig sikerült megőriznie középkori arab városképét. Kairouan teljes óvárosa 1988 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségi listáján. Medináját több kilométeres, tornyokkal megerősített falrendszer veszi körül, amelyet az évszázadok során számtalanszor átépítettek. A mai építmény legnagyobb része a 18. századból származik, a rajta nyíló kapuk kettő érdemel említést: a
Bab el-Khoukha és a Babe –Suhada. A város fő nevezetessége a Sidi Oqba-mecset (Nagymecset) hatalmas minaretjével és a Zaouia Sidi Abid el Ghariani (a szent sírja). A 135 m széles és 80 m hosszú épületet még Kairouan alapítója, Oqba Ibn Nafi építette 672-ben. Nevezetesek továbbá az Aghlabida medencék és Sidi Sahab zaouiája („Borbélymecset”) is. Kairouan 17. és 18. századi szukjai is festői látványt nyújtanak. Az értékes kairouani szőnyeg, amit a helyi asszonyok hagyományos eszközök segítségével kézzel szőnek Tunézia szerte híres.
El Jem csendes tunéziai kisváros az egykor itt állt, háromszor nagyobb római település Thysdrus helyén. Thysdrus szinte valamennyi utcája, épülete még a homok alatt várja, hogy a régészek újra felfedezzék őket. Itt találjuk El Jem méltán világhírű római kori amfiteátrumát, ami nem csak Tunézia büszkesége, hanem az egykori Római Birodalom egyik legnagyobb épülete volt, ma pedig egész Észak-Afrika egyik leghíresebb nevezetessége. Érdemes kora reggel vagy késő délután felkeresni, különösen nyáron, amikor nem elviselhetetlen a hőség, és az aréna kövei a legszebb színeikben tündökölnek. Thysdrus amfiteátrumát sosasem fejezték be teljesen, ám így is a Római Birodalom harmadik legnagyobb épülete volt. A 148 m hosszú, 122 m széles és 35 m magas építmény küzdőterének méretei is lenyűgözőek: a 65 m hosszú, 39 m széles teret akár több részre is lehetett osztani, hogy egyszerre több műsorszámot is élvezhessen a közönség. A lelátókra 35-40 ezer néző zsúfolódhatott be, akik közül sokan minden bizonnyal messziről érkeztek, mert Thysdrusnak a fénykorában sem volt 30 ezernél több lakosa. Az amfiteátrumhoz közeli múzeum mindenképpen megér egy órás betekintést. Bár nem túl nagy, de mozaikgyűjteménye néhány különlegesen szép darabot is tartalmaz., amelyek általában az arénában lebonyolított különböző műsorszámokat mutatják be.
A 400 ezer lakosú Sfax az ország második legnagyobb és egyben leggazdagabb városa, a déli területek gazdasági központja. Talán éppen ennek a jómódnak köszönhető, hogy Sfaxot a mai napig nem érte el az a fajta tömegturizmus, mint a partvidék többi városát, pl. Sousse-t vagy Monastirt. Sfax viszonylag fiatal város, helyén korábban nem állt jelentősebb pun vagy római település, arabok alapították a 9. században. A Medina vastag falait is ők emelték. Sfax fallal körülvett óvárosa az ország egyik legszebb Medinája, melynek nagy részét a bazár foglalja el. A Medina központjában természetesen a Nagymecset áll. Az első imahelyet a Sfaxot alapító arabok emelték itt 849-ben, a mecsetet azóta többször bővítették és renoválták, a legutolsó jelentős felújítás a törökökhöz fűződik. Sajnos az épületbe csak muszlimok léphetnek be. A Nagymecseten kívül további 67 mecset található még a Medinában. A sfaxiak biztonságát egykor két kis erőd is őrizte. A Medina délnyugati sarkában álló Kasbah falairól remek kilátás nyílik az óváros zegzugos utcáira és Sfax rendezettebb új részeire is. Sfax soukjainak eredetiségét, igazi muszlim hangulatát semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Angol beteg című, magyar vonatkozású filmnek a kairói bazárban játszódó jeleneteit Egyiptom helyett inkább itt forgatták. Ha az egykori Sfax mindennapjaira vagyunk kíváncsiak érdemes meglátogatni a Dar Jelloull Regionális Népművészeti Múzeumot. A dúsgazdag Jellouli kereskedőcsalád egykori rezidenciája gyönyörű példája a 17. századi tunéziai polgári építészetnek. A központi belső udvar körül sorakozó szobákban szépen faragott faajtókat, míves csempedíszítést láthatunk. A Medina falain kívül, a Villa Nouvelle-ben, azaz az Újvárosban is jól látszik, hogy milyen gazdag Sfax. A rendezett sugárutakat, tökéletesen rendbetartott magán-és középületeket sok európai város is megirigyelhetné. A turista számára a legfontosabb épület a neomór stílusú Városháza, amely a kis Régészeti Múzeumnak is otthont ad. A sokféle korszakot és tárgyat felvonultató múzeum hét termében a környékről összeszedett pun, római és iszlám művészeti emlékeket vehetjük szemügyre, van itt minden az olajmécsestől a szépen díszített Koránig.
Tozeur a Római Birodalom egykori Afrika provinciájának határán fekszik, az ország egyik legrégebbi városa. A hatalmas pálmaligetekkel körülvett város Tunézia kihagyhatatlan látványosságai közé tartozik. Ideális fekvése miatt kifejezetten alkalmas a környező vidék látnivalóinak bejárásához is. Tozeur óvárosának legtöbb látnivalója az Avenue de Bourguiba mentén helyezkedik el. A város legérdekesebb és egyben legszebb részét az Ouled el Hadef környéket az Avenue de Bourguiba és az Avenue Farhat Hahed között találjuk. A helyi építészeti díszítő kézművesség Tunézia-szerte híres, érdekessége, hogy épületeinek nagy részét, sárgás téglákkal rakták ki, gyakran virág-vagy geometriai alakú elrendezésben. Ezt az évezredes díszítési technikát a ma épülő házakon is egyre gyakrabban alkalmazzák. A város múzeuma a Dar Charait Múzeum, mely az ország múltját, és jelenét mutatja be. Ahová csak nézünk, fantasztikus szőnyegek, kelmék és porcelánok láthatók. A gyönyörűen kialakított belső udvarban számos antik szobor és mozaik másolatát is megtekinthetjük. A különböző termeken a tunéziai mindennapokkal ismerkedhetünk meg: láthatunk berber sátrat, hagyományosan berendezett konyhát és számos értékes esküvői ruhát is.
A Chott el-Jerid nyugati végénél, az algériai határtól 36 km-re terül el az 1500 lakosú kisváros, ami hangulatos Medinájával igazi sivatagi gyöngyszemnek számít. Egyetlen más tunéziai településre sem illik rá annyira a klasszikus sivatagi oázis leírása, mint Neftára. A város a déli vidék vallási központja, Kairouan után az ország legfontosabb szent városa, és egyben az iszlám misztikus szúfi irányzatának utolsó fellegvára. A kisvárosban található 24 mecset és száznál is több sírhely az év minden napján számtalan zarándokot látnak vendégül. A szép fehérre festett házak és kupolák, a Tozeurban is fellelhető sárga téglás díszítés és a Corbeille, azaz a pálmafákkal gazdagon körülvett, hatalmas kráter a nem muszlim utazók számára is bőségesen szolgálnak látnivalókkal. A várost az Oued folyó medre osztja két részre: keleten az újváros terül el soukjaival, nyugaton pedig az óváros. Neftában a céltalan bolyongást ajánljuk, elsősorban a régi negyedekben: Ouled eh-Cherif-ben, az El-Bayadhában, az ez-Zaouiában és a Ben Aliban, amelyek mindegyikében kiemelkedő építészeti kincseket csodálhatunk meg. A városban szerdánként tartanak vásárt, novemberben és decemberben pedig datolyaünnepet rendeznek.
A kis halászváros a fővárostól 210 km-re, délkeletre fekszik. Jellegzetes mór stílusban épült fehér épületek, kupolás mecsetek és karcsú tornyok jellemzik. A település a 10. században a Fatimida dinasztia székhelye, azaz Tunézia fővárosa volt. A Borj el Kebir elnevezésű Kasbah a félsziget legmagasabb pontján épült. A város másik nevezetessége a 10. században épült Nagy Mecset. A Medinába vezető hatalmas fekete kapun, a Skiffa el Khalán keresztül juthatunk a kilátóteraszokhoz, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a városra és a tengerre. Az 500 hajós hajóflottával rendelkező kikötő az ország legnagyobb halászkikötője.
A Matmata hegység lábánál fekszik Tunézia legérdekesebb faluja, amit szintén Matmatának hívnak. És hogy mitől olyan különleges ez a kis falu? Nos, az itt lakó berberek sziklába vájt barlanglakásaitól. A völgykatlan kráterekkel szaggatott holdbéli tájhoz hasonlít, a berberek pedig a kráterek puha sziklájába vájták otthonaikat. A legrégebbi barlanglakások a 17. századból származnak, a környék berberei ugyanis már ekkor rájöttek arra, hogy a sivatag kegyetlen forrósága ellen így tudnak a legegyszerűbben védekezni. Ötletük hatékonyságáról bárki meggyőződhet, aki ellátogat ide: a szobák nyáron kellemesen hűsek, télen viszont melegek. Matmata barlanglakásainak építése a központi udvar kivájásával kezdődik. Ezek 7-10 m mélyek, és nagyjából 10 m átmérőjűek. Amikor ez kész van, az oldalába vájják az egyes szobákat, a konyhától a hálószobáig. Ezek fölé néha egy újabb szint kerül, amelyeket lépcsőn vagy kötélhágsón lehet megközelíteni, ezek a helységek általában raktárként szolgálnak. A felszínről az udvarra csak egyetlen keskeny folyosón keresztül lehet lejutni. Bár a környék homokkője viszonylag könnyűvé tette a munkát, ennek ellenére egy ilyen családi otthon elkészítése legalább fél év. A leghíresebb barlanglakás egy szálloda, a Hotel Sidi Driss, amely a Csillagok háborúja és A Klónok támadása című filmekhez is helyszínül szolgált. A falu múzeumát Matmata asszonyai működtetik, ami szintén egy barlanglakásban kapott helyet. Látogatásunk alkalmával csekély díj ellenében bármelyik helyi berber házba be lehet térni, ahol a háziasszonyok saját készítésű mentateával vendégelnek meg.
A 28. 000 fős, nemzetközi reptérrel rendelkező kikötőváros a Hammamet-öböl legdélibb részén fekszik. Monastir mindenekelőtt, mint az első tunéziai elnök, Habib Bourguiba szülővárosaként ismert. Erre emlékeztet minket a Bourguiba-fesztivál, a Bourguiba- Mecset, a Bourguiba családi mauzóleum, ahol a néhai elnök arany szarkofágját találjuk A város büszkesége az ország talán legszebb Ribatja, mely a 8. században épült, és amelyben ma iszlám művészeti múzeum működik. A monastiri Ribat érdekessége, hogy itt forgatták a Brian élete és a Názereti Jézus című film számos jelenetét. A monastiri Medina nevezetességei közé tartozik a 9. században épült Nagy Mecset.
Douzt - az egyik legszebb sivatagi kisvárost - gyakran nevezik a Szahara kapujának, hiszen a sivatagi túrák nagy része innen indul. Ha napközben nyáron érkezünk, ne csodálkozzunk a kihalt utcák csendje, na meg a rekkenő hőség miatt. A város különösen a hátizsákos turistáknak és romantikus kalandoroknak ajánlott. Előbbieket az olcsó ám színvonalas szállások, utóbbiakat a hangulatos naplementék és pálmaligetek, valamint a városkát körülölelő sivatagi homokdűnék vonzzák. Maga a város nem túl sok látnivalóval bír, mégis sokan keresik fel évente ideális fekvése miatt, hiszen innen a legkönnyebb az országban igazi, többnapos sivatagi expedíiókra indulni. A helybéliek itt még az ősi hagyományok és szokások szerint élnek. A város csütörtökönként a legelevenebb, ugyanis ekkor özönlenek ide a környező félnomád falvak lakói, hogy megtartsák a szokásos heti vásárt. A douzi Szahara Múzeumot mindenképp érdemes felkeresni, ahol mindent megtudhatunk a város és a sivatag életéről. A kiállítás keretében megismerkedhetünk a nomád élet jellemző kellékeivel, használati eszközeivel, pl. a beduin sátrakkal, színes öltözékekkel, és szőnyegekkel. Ha kulináris élményekre vágyunk, látogassunk el az Ali Bab étterembe, ahol Tunézia-szerte híresen jó kuszkuszt készítenek. Különös élményt nyújt a mahere, a sivatagi tevetúra. Minden év decemberében visszatérő rendezvény a város életét felpezsdítő Szahara fesztivál.
A Tunézia déli partjainál fekvő kis zöld sziget valóságos üdülőparadicsom. A sziget varázsát a legenda szerint már Odüsszeusz is megtapasztalta, amikor utazásai során Djerba szigetére érkezett. Kis területe ellenére gazdagon bővelkedik mecsetekben, minaretekben és más érdekes látnivalókban. Legrégebbi emléke Ghribában az Kr.e. 584 körül épült zsinagóga, de nem maradhat említés nélkül Houmt Souk városban a Borj El Kebír erőd, Guellala fazekasportékái, El May mecsetjei és Midoun város, mint a sziget olívatermelő központja sem. A lakosok többsége még a régi szokások szerint él. A sziget vonzerejéhez nagyban hozzájárul, hogy a mediterrán éghajlatnak köszönhetően évente 310 napon át süt a nap.
A sziget 16.000 lakosú fővárosa. Híres kézműves központjáról (piac hétfőn és csütörtökön), nevezetes látnivalója a Borj el Kébir erőd, a Népművészet és Néphagyomány Múzeuma, a Jemma el Trouk (Török Mecset).
A város ad otthont a sziget 2,5 ezer éves zsinagógájának (Kr. e. 584). Nevét egy titokzatos és misztikus idegen lányról kapta (Ghriba), aki megjelent, és segítette a zsinagóga építését, majd ugyanilyen csodás módon eltűnt. (Az építkezés helyét egy, az égből hullott szent kő jelölte ki). Minden évben, a zsidó húsvétot követő 33. napon a zsinagóga - ahol a világ talán legrégebbi tóratekercsét őrzik - Észak-Afrika legnagyobb zarándokhelyévé válik.
A fazekasipar nemzetközileg is ismert központja a szigeten.
Erődszerű mecsetjéről ismert kisváros, Guellala közelében.
A sziget második legnépesebb települése (kb. 7.500 fő), az olívatermesztés és olajpréselés tradicionális központja. Érdemes meglátogatni a pénteki vásárokat.
El-Jemben található az egyik legfontosabb tunéziai műemlék: a Római Amfiteátrum, ami majdnem akkora, mint a Kolosszeum Rómában. 1979 óta szerepel a kulturális világörökségek között.
Kulturális örökség kategóriában 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az egykori arab Tunisz leginkább itt, a Medinában érhető tetten. Hiába érik itt szinte egymást a különböző műemlékek, az összkép nem valamiféle pedánsan elrendezett múzeumhoz hasonlít. Ne feledjük, hogy a Medinát még jóval a robbanómotor felfedezése előtt alakították ki, így nem csoda tehát, hogy szűk utcáiban még szinte gyalogosan vagy biciklivel sem egyszerű közlekedni.
Karthágó 1979 óta az UNESCO világörökségének részét képező város. A karthágóiak (föníciaiak) voltak az elsők, akik erős államot építettek ki Észak-Afrikában, így Karthágó volt az a hely, ahol Tunézia történelme a szó legszorosabb értelmében elkezdődött. Később a rómaiak, majd a vandálok kerítették hatalmukba. A terület századokon át újra meg újra csatatérré változott, az egykor hatalmas városból a 7. század végére pedig már csak romok maradtak.
Itt talható a Földközi-tenger vidékének harmadik legnagyobb vízimadár rezervátuma. A tó körül a növények rendkívüli fajgazdagsága figyelhető itt meg: mocsári és más nőszirmok, tavirózsák, kákafélék élnek itt. Télen pedig az Európából érkező vándormadarak ezrei vernek itt tanyát. Duzzasztógátak építése a Park nedves területeinek kiszáradásához vezetett. Ezáltal a növény- és állatvilág is veszélybe került. A helyszínt emiatt 1996-ban felvették a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.
Kerkuane pun városa és nekropolisza 1985 óta UNESCO kulturális világörökség. A Cap Bon sziklacsúcsain álló romvárost 1952-ben fedezték fel, a romok a legjobb állapotban fennmaradt pun leletek. A város alaprajza, az utcák elrendezése, sőt még a házak beosztása is felismerhető még ma is.
Kairuan Mekka, Medina és Jeruzsálem után az iszlám negyedik szent városa, az ország legfontosabb zarándokhelye. A város leghíresebb és legtiszteletreméltóbb épülete a Nagy Mecset, amelybe csak iszlám hívők léphetnek be. Kairuan 1988 óta tartozik a világörökséghez.
Sousse Medinája 1988 óta található a kulturális világörökségek sorában. A Medina ma látható városfala az eredeti nyomát követi és szinte teljes épségben megmaradt, csak néhány helyen látszanak a második világháború nyomai. Az óváros ezen része kanyargós, szűk utcáival, kedves kereskedőivel és híres épületeivel teljes egészében megmaradt tipikusan középkori hangulatú arab városrésznek. A Medinában található a Kasbah erőd, illetve a Nagy Meset.
Dougga Afrika legjobb állapotban fennmaradt ókori római városa, melyet gyakran „tunéziai Pompei-nek” is neveznek. A város a 2-3. században élte virágkorát, a romok többsége is ebből a korból származik. A város egyik legjelentősebb épülete a gazdag polgárok által Marcus Aurelius és Lucius Verus császár tiszteletére emelt Capitolium. Az egyetlen pun-numida korból fennmaradt építmény Ataban numida fejedelem Kr.e. 2. században épült 21 méter magas síremléke. A város egykori jólétéről tanúskodik a többi templom, mozaikokkal díszített villa, és a színház is. Ne mulasszuk el megtekinteni a hatalmas fürdőlétesítményeket és Septimius Severus diadalívét. Dougga romvárosa 1997 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökség listáján.
Minden fontos városnak van népművészeti és helyi iparművészeti múzeuma. A belépődíj a legtöbb helyen minimális, fényképezéshez viszont külön fotójegyet kell váltani, ami kb. 1 dinár. A múzeumok általában 9.30-16.30 tartanak nyitva, hétfői napokon zárva vannak. A múzeumokban szinte valamennyi felírat franciául és arabul van.
Az ország leghíresebb múzeuma a tuniszi Bardo-múzeum, amely az egész világon páratlan római kori mozaikgyűjteménnyel rendelkezik. Épülete évszázadokon át volt a főváros urainak rezidenciája. A különböző uralkodók újabb szárnyakkal bővítették a palotát. A múzeumot körülvevő hatalmas kertben pun és római kőszobrok tömegét találjuk. A Bardo-múzeum az egész világon páratlan római kori mozaik gyűjteménnyel rendelkezik.
A Kartágói Nemzeti Múzeum a virágzó Karthágó több, mint ezer éves történelmét, valamint a pun háborúk csatáit mutatja be. A múzeumot szobor-, dombormű-, és sírkőmaradványokkal teli kert veszi körül.
A sousse-i Kasbah erődben ma egy remek múzeumot találunk, ami a Bardo-múzeumhoz hasonlóan rendkívül értékes mozaikgyűjteménnyel rendelkezik.
Sousse második legjelentősebb múzeuma a Dar Essid Múzeum, egy 18. szd.-i felújított nagypolgári ház, amelyben az eredeti berendezést csodálhatjuk meg, illetve megismerkedhetünk a 18. század nagypolgári életmódjával.
Itt mindent megtudhatunk a város és a sivatg életéről. A kiállítás keretében megnézhetjük a nomád életre jellemző kellékeket, többek között a beduin sátrakat, színes öltözékeket, és szőnyegeket.
A matmatai Berber Múzeumot egy barlanglakásban rendezték be, ami bár igen egyszerű, talán éppen ezért a leghangulatosabb ilyen építmény a faluban. A kis múzeumot a helyi berber asszonyok működtetik, tárgyi gyűjteménye révén közelebbről megismerkedhetünk a berber életmód sajátosságaival.
A különböző termeken a tunéziai mindennapokkal ismerkedhetünk meg: láthatunk berber sátrat, hagyományosan berendezett tunéziai konyhát, fantasztikus szőnyegeket, kelméket és porcelánokat és jó néhány értékes esküvői ruhát is. A tozeuri Dar Charait Múzeum gyönyörűen kialakított belső udvarban számos antik szobor és mozaik másolatát is megtekinthetjük.
Ha az egykori Sfax mindennapjaira vagyunk kíváncsiak, érdemes meglátogatni a Dar Jellouli Múzeumot, melyet a dúsgazdag Jellouli kereskedőcsalád egykori rezidenciáján rendeztek be. A Jellouli villa gyönyörű példája a 17. századi tunéziai polgári építészetnek.
A sfaxi Városháza, egy kis Régészeti Múzeumnak ad otthont. A sokféle korszakot és tárgyat felvonultató múzeum hét termében a környékről összeszedett pun, római és iszlám művészeti emlékeket vehetjük szemügyre, van itt minden az olajmécsestől a szépen díszített Koránig.
Az amfiteátrumhoz közeli múzeum mindenképpen megér egy órás betekintést. Bár nem túl nagy, de mozaikgyűjteménye néhány különlegesen szép darabot is tartalmaz, amelyek általában az arénában lebonyolított különböző műsorszámokat mutatják be.
A 8. században épült monastiri Ribatban, ma iszlám művészeti múzeum működik.
Elsőként El Jem római kori amfiteátrumát tekintjük meg, majd rövid városnézés következik Sfaxban és Gabésban. Ezután a matmatai berber barlanglakások meglátogatása következik, az éjszakát douzi oázisban töltjük. Másnap elutazunk a Chott el Jerid kiszáradt sóstóhoz. A következő program városnézés Tozeurban. A nap folyamán fakultatív program keretében lehetőség nyílik sivatagi tevegelésre, illetve szaharai dzsipp túrára.
Ez az egynapos kirándulás a főváros megtekintését, Karthágó romjainak felderítését, illetve a nap végén a kis mór falu, Sidi Bou Said meglátogatását foglalja magába. Tuniszban először a Medinát látogatjuk meg, ahol a bazárban kb. 2 órás szabadidő áll rendelkezésre, majd az ország leghíresebb múzeuma következik, a Bardo-múzeum. Ebéd után az út Karthágó romvárosának megtekintésével folytatódik, majd a napot Sidi Bou Said meglátogatsa zárja, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Tuniszi-öbölre. Minden programnál elegendő idő áll rendelkezésre a fényképezéshez, hiszen mindhárom helyszín rengeteg fotótémát kínál.
Az egész napos kirándulás során felkeressük a római kor egyik legjelentősebb műemlékét, Dougga romvárosát. Ebéd után Thuburbo Maiusba, a szintén kétezer éves római kori város maradványainak felfedezése következik. Láthatjuk itt a Forumot, a Capitoliumot, számos római kori templom és fürdő maradványát. A következő állomás Zaghoun, ahol Karthágóba vezető vízvezetékrendszert, illetve a Vizek Templomát keressük fel.
Az egynapos kirándulás keretében felkeressük Kairouant, az iszlám vallás negyedik legfontosabb szent városát, ahol megtekintjük a Nagy Mecsetet, a város legrégibb vallásos építményét, a még ma is működő víztározót, illetve a Borbélymecsetet. Ezután utunk El Jembe vezet, ahol felfedezhetjük a római korból származó, legjobb állapotban fennmaradt amfiteátrumot, ami Kairouanhoz hasonlóan szintén a kultúrális világörökség része. A kirándulás utolsó állomása Monastir, ahol városnézés, illetve az óváros megtekintése zárja a napot.
Djerba szigetén felkeresünk Guellalaban egy fazekas műhelyt, megtekintjük a híres La Ghriba zsinagógát, majd a sziget fővárosába, Houmt Soukba látogatunk el, ahol mindenképp érdemes egy nagy sétát tenni a Medinában, a kikötőben, illetve a helyi kézműves központban.
A hajó Port el-Kantaui kikötőjéből indul, végighaladunk Sousse és Monastir partjai mellett. A hajózás során fürdésre és napozásra is nyílik lehetőség.
Tunéziai est, melynek során megcsodálhatjuk a tunéziai népviseletet, megtanulhatjuk az ország tradicionális táncait, illetve megkóstolhatjuk a tunéziai konyha leghíresebb speialitásait.
Az üdülőhelyi szállodák többségének saját bárja, éjszakai klubja, esetleg diszkója van. A nagy szállodák hetente egyszer tunéziai népzenei és néptánc bemutatót tartanak, saját program híján kirándulást szerveznek ilyen műsorokhoz a közeli városok Medinájába. Minden üdülőhelynek megvan a sajátos helyi attrakciója. A programokról a napi lapok calendier culturel rovata tájékoztat. Tuniszban, Sousseban és Hammametben több tucat mozifilmet vetítenek arab és francia nyelven. Szimfonikus és kamarazenei, valamint helyi népzenei koncertek egész évben hallhatók.
A tunéziai nyaralás számtalan sportolási lehetőséget rejt magában.
Lovaglás és tevegelés: a legtöbben, akik Tunéziába járnak semmi pénzért sem hagynák ki a tevegelést ami igazi élmény. Számos alkalom nyílok arra, hogy rövid időre kipróbáljuk magunkat egy karaván tagjaként. A szállodákban felvilágosítást kaphatunk a tevetúrákról, különösen nagy élményt jelent Tabarka, Hammamet és Tozeur vidékének felfedezése teveháton.
Búvárkodás, vitorlázás és egyéb vízi sportok: a búvárkodás szerelmesei Tabarka környékkén találnak a sporthoz tökéletes körülményeket, de jól felszerelt búvárbázisokat találhatunk Mahdiában, Hammametben és Port el-Kantauiban is. A strandokon számtalan vízi sportot ki lehet próbálni: a szörfözéstől a vízi síelésen át a motorcsónak után kötött hatalmas banánig, de siklóernyőzhetünk is. Számtalan yachtkikötő várja a vitorlázókat pl. Port el-Kantaui, Sidi Bou Said, ill. Tabarka.
Dűnesíelés, dűnedeszkázás: a Szahara homokdombjai tökéletesen alkalmasak síelésre, deszkázásra. Felszerelés jelenleg csak El Faurban bérelhető. Aki tud síelni annak a dűnesíelés sem jelent majd gondot.
Golfozás: Tunéziában is egyre népszerűbb ez a sport, számtalan nemzetközi mércével is kiváló pálya várja a játékosokat. Pl.: Tabarka, Tunisz, Sousse, Djerba, Hammamet és Monastir.
Gyerekkel Tunéziába utazni kifejezetten kényelmes dolog, hiszen az üdülőhelyeken jó néhány szálloda gondoskodik gyerekprogramokról, baby-sitter szolgálatról. Minden szállodában találunk gyerekmedencét és homokozót, ahol megfelelő felügyelet mellett hagyhatjuk a kicsiket. Port el-Kantaui közelében található a Hannibál-park, ami a budapesti kis vidámparkhoz hasonlít, a gyerekeknek általában nagyon tetszik.
A tunéziai konyha az arab és az európai konyha jól sikerült keveréke. Az ország gasztronómiáját az összes erre járt törzs és nemzet befolyásolta. A rómaiak, az arabok, a törökök, az andalúziaiak és a franciák is hagytak nyomot az ország konyháján. Tunéziában naponta többször étkeznek, reggelire általában valami apróságot, pl. péksüteményt, de jellemző a hagyományos reggeli is, ami tejből, tojásból és datolyából készült pudingból áll. Az ebédre és vacsorára fogyasztott főételek kuszkuszból, tésztából és pörköltszerű húsból állnak, amit gyakran leves, saláta vagy hal előz meg. A tunéziai specialitások megkóstolása különleges fűszerezés miatt igazi élmény. A legnépszerűbb fűszerek az ánizs, a koriander, a harissa, a kömény a fahéj és a sáfrány. A tunéziai konyha fő alapanyagai a gabona, a friss zöldség és gyümölcs, a hal, a bárányhús és az olívaolaj. Az országban mindenhol kiváló éttermeket találunk. A nagyvárosokban és a turisták által kedvelt területeken számos francia éttermet van, amelyek megbízható, ám drágább európai koszttal szolgálnak. Emellett mindenhol találunk gargote-nak vagy rotiserrie-nek nevezett, helyi különlegességeket felszolgáló éttermeket. Az arab társasági élet egyik legfontosabb helyszíne a kávéház, ahol rózsavízzel ízesített kávét, mentateát, ill. arab és berber édességeket kínálnak. (Pl. baklava, makroudh).
Brik: Tunézia egyik legfinomabb étele, könnyű leveles tésztába tojást, hagymát, kapribogyót tesznek, majd forró olajban kisütik.
Chakchouka: a hagymából, paprikából és csicseriborsóból főzött ragura tükörtojást tesznek. Ez a kiadós étel a vegetáriánusok kedvence.
Chorba: a tunéziai konyha egyik alapfogása. Gazdagon elkészített csípős leves.
Couscous (kuszkusz): az ország nemzeti étele, berber eredetű étel, leginkább a tarhonyához hasonlítható, amelyhez pörköltszerű ragut kínálnak, amit készíthetnek bárányból, csirkéből, marhából, vagy halból.
Koucha: paradicsomszószban főzött bárány krumplival tálalva.
Kemia: előétel, a közel-keleti mezze, vagy a spanyol tapas tunéziai megfelelője. Leggyakoribb előételek a csonthéjasok, olívabogyó, fűszerezett polip, apró rákból, vagy halból készült falatkák, sült répa, tök, vagy cukkini.
Tabouna: lapos kerek berber kenyér, amelyet gyakran ánizzsal ízesítenek.
Italok: Tunézia muszlim ország, így nem vásárolhatunk alkoholt minden üzletben, ezt a Magazine General nevű nagyobb szupermarketekben tudjuk csak beszerezni.
Boucha: édes fügepálinka
Thibarine: gyógynövényekből készült pálinka, elsősorban Dougga vidékén jellemző
Sarabi: datolyapálinka, tuniszi specialitás
Laghmi: pálmabor az oázisokban
Celtia: helyi sör
Dar el-Jeld, 5, Rue Sidi Ben Arous, Tel: 567 129
Le Grand Bleu, Avenue Taieb M’Hiri Gammart-Plage, Tel.: 746 900
Dar Hamouda Pacha, 56m Rue Sidi Ben Arous, Tel.: 561 746
Le Carthage, 10, Rue Ali Bach Hamba, Tel.: 255 614
Restaurant Blue Moon, Houmt Souk Djerba, Tel.: 650 559
Haroun, Houmt Souk Djerba, Tel.: 650 488
Colombe Blanche, Houmt Souk Djerba, Tel.: 622 303
Restaurant Ali aba, Route de Kebili
Restaurant Tej El-Khayem, Zone Toristique, Tel.: 472 446
Les Trois Moutons, Centre Commercial, Tel.: 280 981
Berber, Tel.: 280 082
Le Rendez Vous, Tel.: 226 350
Restaurant Karawan, Rue Soukina bint el Hassan
Restaurant Sabra, Avenue de la Republique
Restaurant La Sirene, a Hotel el Jazira mellett
Neptune, Avenue 7 Novembre, Tel.: 681 927
Dar Shat, Zone Touristique, Tel.: 695 210
La Marina the Capitan, Tel.: 461 449
Panoram, Complex el-Habib, Tel.: 463 150
Le Corail, 39 Rue Habib Maazoun, Tel.: 227 301
Le Print emps, Avenue Habib Bourguiba, Tel.: 226 973
Le Mediterranne, Tel.: 240 788
Les3 Dauphins, Tel.: 270 397 L’Escargot, Tel.: 224 779
Le Piarate, Tel.: 644 061 Le Maghrebin , Tel.: 661 726
Pár évszázaddal ezelőtt Tunéziában még szinte az összes tipikus afrikai vadállat megtalálható volt. Pusztításaikat a rómaiak kezdték, majd az európai vadászok és a helyi lakosság folytatták, akiknek egyre több területre volt szükségük a földműveléshez. Élt itt elefánt, oroszlán, zsiráf és leopárd is. Napjainkban a leginkább veszélyeztetett fajok a mendeszantilop, a kardszarvú nyársasantilop valamint a mediterrán barátfóka. Igazi különlegesség a fákon élő apró macskaféle a ritkaságszámba menő petymeg. Tunézia legfontosabb ragadozói a hiéna, a sakál, a vadmacska, a ritka sivatagi róka és a mindenevő vaddisznó. Az ország síkságai számos kisebb emlősnek, főként rágcsálónak adnak otthont, míg a hegyvidékeken szarvasok és muflonok élnek. Tunézia a madárlesők igazi paradicsoma, több mint 200 féle madarat figyelhetünk itt meg. Az Európába tartó, illetve az onnan érkező vándormadarak milliói repülnek keresztül az országon, sok Magyarországon költő fecske és gólya is erre halad el. Tunézia számtalan hüllőnek és kétéltűnek is otthonául szolgál. A Szahara rovarvilágának leghírhedtebb tagja a skorpió, ami Tunéziában is szép számban megtalálható. Hasonlóan veszélyesek a sivatagban élő viperafajok. A Szaharában többféle gyík is él, a néhány centiméteresektől egészen a méteres varánuszokig. A Szahara több kis rágcsálónak is otthont ad, mint pl. a sivatagi ugróegér. Az ország jelképe a teve. A Tunéziában található tevék mind egypúpúak, azaz dromedárok. A teve legjellemzőbb tulajdonsága elképesztő vízháztartása, a sós vizet is képes meginni, 10 perc alatt akár 100 liter vizet is elfogyaszt. Egy egészséges teve naponta akár 200 kilométert is képes megtenni. A sivatag lakói évszázadok óta használják a teve szinte minden részét: a dromedár nemcsak terhet szállít, hanem húst és tejet is ad, szőréből textíliák, bőréből használati tárgyak készülnek.
Kevés Tunézia méretű ország van a világon, amely hasonló mennyiségű és egymástól teljesen különböző élőhelyet tudna felmutatni. Az országot kettéosztó Tunéziai-hátságtól délre már füves pusztát találunk, még délebbre pedig a Szahara végtelen homokdűnéit. Az ország egyes vidékeinek növényvilágát alapvetően az ott hulló csapadék mennyisége határozza meg. Az északi részeken elsősorban a fenyő, a tölgy és a paratölgy jellemző, de találkozunk itt ciprusfélékkel és betelepített eukaliptuszokkal is. A tengerparti sávra pálma és fikuszfélék a legjellemzőbbek. Ahogy dél felé haladva egyre szárazabb vidékekre érünk, úgy ritkul a növényzet is. A sivatag oázisait vadfüge és gránátalmafák alkotják.
Cím: 12, rue Achtart, Nord-Hilton, 1082 Cite Mahrajene - Tunis
Előhívó:(00)-(216)
Telefon: 71-780-544, 71-784-849
Ügyelet: 98-222-339, 98-928-952
Fax:71-781-264
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: dr. Pataki Pál
E-mail: tun.missions@kum.hu
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/tunis
Cím: 12, rue Achtart, Nord-Hilton, 1082 Cite Mahrajene - Tunis
Előhívó:(00)-(216)
Telefon: 71-780-544, 71-784-849
Ügyelet: 98-222-339, 98-928-952
Fax: 71-781-264
Konzul: Pántos György
E-mail: tun.missions@kum.hu
Ügyfélfogadás: kedden és pénteken: 10.00-12.00
Konzuli kerület: Tunézia egész területe
Honlap: -
Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 24/A
Előhívó: -
Telefon: 336-1616, 336-1617
Fax: 325-7291
E-mail: at.budapest@t-online.hu
Honlap: -
A magyar állampolgárok érvényes útlevél birtokában 90 napig vízummentesen utazhatnak Tunéziába. Be- és kilépéskor adatlapot kell kitölteni. Az országba való belépéshez az útlevélnek még hat hónapig érvényesnek kell lennie. A 90 napos tartózkodás túllépése esetén, kiutazáskor a többletnapok után büntetést kell fizetni a határon. Tunéziába gépkocsival érkezőknek belépéskor biztosítást kell kötniük, mert a magyarországi felelősségbiztosítás itt nem érvényes. Csak saját névre szóló, rendezett gépkocsi papírokkal javasoljuk a beutazást. A magyar jogosítványt elfogadják.
A vízumkérelmek benyújtásának és elbírálásának alapfeltételei:
Turista-vízum:
Érvényes útlevél (min 6 hónapos érvényesség a tartózkódás befejezésétől számítva), munkahelyi igazolás, az utolsó 3 hónap fizetési igazolása, személybiztosítás a tartózkodás idejére, a társadalom-biztosítás meglétének igazolása, érvényes szálloda-foglalás /kifizetési bizonylat, érvényes oda-vissza repülőjegy, a tartózkodás idejére szóló megélhetés fedezetének bemutatása (bankszámla kivonat, visa kártya).
Látogató-vízum:
Érvényes, a BÁH által kiállított hivatalos meghívólevél, érvényes útlevél (min 6 hónapos érvényesség a tartózkódás befejezésétől számítva), munkahelyi igazolás, az utolsó 3 hónap fizetési igazolása, személybiztosítás a tartózkodás idejére, a társadalom-biztosítás meglétének igazolása, érvényes oda-vissza repülőjegy.
Üzleti vízum:
A meghívó cég hivatalos levele, időtartam meghatározásával és a tartózkodás költségeinek viseléséről, a helyi cég hivatalos kiküldetési rendelvénye, érvényes útlevél (min 6 hónapos érvényesség a tartózkódás befejezésétől számítva), munkahelyi igazolás, az utolsó 3 hónap fizetési igazolása, személybiztosítás a tartózkodás idejére, a társadalom-biztosítás meglétének igazolása, érvényes szálloda-foglalás /kifizetési bizonylat, érvényes oda-vissza repülőjegy.
A folyamatosan fejlesztett közúti hálózatnak köszönhetően legfeljebb a helyi vezetési szokások jelenthetnek potenciális „veszélyt” – ugyanakkor a déli sivatagi övezetekben a rendkívüli időjárási körülmények, néhány régióban a hirtelen lezúduló özönvíz-szerű esők okozhatnak néha tragédiába torkolló baleseteket. A tunéziai közlekedési hálózat központja a főváros, Tunisz. 2004-ben 18997 km közúthálózat volt jelen Tunéziában, amiből 12310 km szilárd burkolatú volt. Az ország közúton megközelíthető Algériából, Marokkóból, Egyiptomból és Líbiából. A fontosabb városok között jó utak húzódnak. Autópálya a főváros, Tunisz és Sousse között húzódik, továbbá ez folytatódni fog Sfaxig.
Autóbérlés:
Minimum 21 éves életkor és legalább 1 éves jogosítvány megléte, valamint nemzetközi jogosítvány kiváltása is szükséges, melyre a Központi Okmányirodában van lehetőség. A helyi közlekedési szokások alapos ismerete szükséges, ezért inkább a taxit illetve a távolsági buszokat ajánljuk.
TaxiSárga taxik csak városon belül közlekedhetnek; a sofőrön kívül legfeljebb négy személyt szállíthatnak, abban az esetben, ha az egyik utas egy évnél fiatalabb gyermek. Az alap tarifa 330millim, amely 45 másodpercenként 30 millimmel emelkedik. Éjszakai fuvarért (21.00-05.00) 50 % felárat számolnak. Méreten felüli csomag esetén pótdíjat kell fizetni. A repülőtér és a városközpont közötti útra fix tarifa érvényes.
Allo taxi: tel 71 783 311-71 840 840
Grands taxi: bármely területen közlekedhet.
Taxi Louage: a taxi társaság kocsijai előre megszabott indulás és útirány szerint közlekednek, és Tuniszból indulva minden régióban szolgáltatást nyújtanak:
- Ban Saadoun állomásról észak és északnyugat felé (Bizerte és Tabarka),
- Bab Alioua állomásról Cap Bon(Hammametbe) és Sahel (Sousse/Monastirba),
- Moncef Bey állomásról Djerbába és dél felé (Tozeur)
VonattalTunéziában összesen 2152 km vasútvonal van; ebből 468 km normál nyomtávú (1435 mm-es), valamint 1674 km keskeny nyomtávú (1000 mm-es). Az ország vasúthálózata nem jelentékeny, inkább a magyar HÉV-hez hasonló jellegű. Vasúton Algériából és Marokkóból közelíthető meg Tunézia. A vonalakat az SNFCT, a tunéziai vasúttársaság üzemelteti. A tuniszi állomásról induló vasúthálózat lefedi az ország turisztikai szempontból legfontosabb területeit. Az S. N. C.F. T. periférián közlekedő hálózata magában foglalja a Tunisz-Hamman-lif, Bordj Cedria és Sousse-Monastir-Mahdia vonalakat is. A vasúti közlekedés túlzsúfoltsága és a gyakori lopások miatt nem ajánlott.
RepülővelA Tunisair légitársaság flottáját az 1990-es évek végén újították fel, a repülőtéri biztonság kiváló, sőt néha túlbiztosítottnak tűnik. A magyar utazási irodák által bérelt charterjáratok (Nouvelair) is kifogástalanok. Magán légitársaságokról szólva meg kell említeni a Tuninter gépének 2005. augusztusi szicíliai katasztrófáját. A Tuninter légitársaság garantálja a belföldi csatlakozásokat: Tunisz-Dzserba; Tunisz-Tozeur; Tunisz-Sfax; Tunisz-Gafsa; Tunisz-Tabarka és Monastir-Tabarka között.
Tunézia 7 nemzetközi repülőtérrel rendelkezik:
Tunisz/ Carthage; Skanes/ Monastir; Djerba/ Zarzis; Tozeur/ Nefta; Sfax/ Thyna; Tabarka/ 'November 7'; Gafsa/ Ksar.
A tunéziai kompjáratok biztonságosak, a nyári csúcs-szezonban viszont túlzsúfoltak, nagyon nehéz a helyfoglalás.
Helyi tömegközlekedés (Tunisz)A metro léger a tuniszi villamoshálózat elnevezése. Öt fő útvonal vezet a különböző városrészekbe. A város központjából indul nyugat- Den Den-be, észak- Arianába, és dél-Ben Arous-ba. De eljut a S. N. C.F. T és a T. G. M. (vasút) állomásaira, s buszpályaudvarokra is. A T. G. M. állomásáról egy villanyvasút indul és köti össze Karthágó, La Goulette partszakaszát La Marsával, Karthágót és Sidi Bou Said-ot érintve.
BankTunézia pénzneme a dinár (kb. 0,80 €), váltópénze a millim. (1 dinár =1000 millim). A dinár behozatala, kivitele tilos. Külföldi valuta, bankkártya, stb. minden különös megszorítás nélkül behozható. Ha a behozatalra kerülő valuta összege meghaladja az 1000 dinárnak megfelelő összeget, azt a megfelelő űrlapon szükséges feltüntetni. Külföldi valuta beváltható a kikötőkben, reptereken, szállodákban található pénzváltó irodákban vagy bankban a Tunéziai Bank árfolyamán. Érdemes megtartani a bizonylatot.
Bankok nyitva tartási ideje:
Télen: hétfőtől - csütörtökig: 08:00-11:30 és 14:00-17:00, pénteken: 08:00-11:00 és 13:30-16:00.
Nyáron: hétfőtől - péntekig: 08:00-11:00.
Rendőrség 197
Tűzoltóság 198
Mentők 71 335 500
Tudakozó 1200
Főétel az éttermekben – 6 TDN
Belépő a műemlékekhez – 2 – 6 TDN
Vásárláskor induljunk ki abból, hogy az arab országokban az alku bizonyos fokig elvárt mûvészet és játék egyben. A bazárok ebbõl a szempontból talán olcsóbbak, nagyobb az alku lehetõsége is, de vigyázni kell, hogy milyen minõségû árut vásárolunk meg. Az ajándékboltok, trafikok és élelmiszerüzletek nyitvatartása változó, csakúgy, mint ugyanannak a terméknek az ára és minõsége. Tunéziában a fenti, nálunk természetesnek tûnõ tényekre nincs szabály, hihetetlenül olcsón, de olykor borzasztóan drágán juthatunk hozzá bármihez, ez egy olyan világ, ahol olykor még a gyógyszertárban is alkudni kell, itt minden megtörténhet.
Borravaló:
A turizmusban általánosan elfogadott normák szerint, kb. a szolgáltatás értékének 10 %-a az ajánlott borravaló.
Tunézia egyöntetű vélekedés szerint a turisták számára egyértelműen biztonságos ország. A rendőri jelenlét szembetűnő, az állomány segítőkész. Kisebb lopások ennek ellenére időről-időre előfordulnak, ezért javasoljuk, hogy a turisták - különösen a bazárban - értékeikre fokozottan ügyeljenek. Zseblopások esetén az utas kárának megtérülése szinte teljesen kizárt, a tetteseket általában nem sikerül elfogni. Bejelentés esetén a rendőrkapitányságok kizárólag azt igazolják, hogy a külföldi állampolgár bejelentette tárgyainak elvesztését. A rendőrőrsök még ilyen jegyzőkönyvet sem adnak ki, csak naplózzák a bejelentést. Általában ezek egyike sem elegendő a biztosítási kárigény érvényesítéséhez. Lopásról ugyanakkor csak a tettes elfogása és a bűncselekmény bizonyítása esetén állítanak ki jegyzőkönyvet.
Az ország népességének egészségügyi helyzete kielégítő, a turisták által látogatott régiókban az általános közegészségügyi helyzet jónak minősíthető. Tunézia rendelkezik a régió legjobban kiépített és felszerelt egészségügyi hálózatával. Tömeges járványokról nincs tudomásunk – az egészségügyi hatóságok az ország húzóágazatának számító turizmus érdekeit szem előtt tartva igyekszik megfelelő rendszabályokkal távol tartani ezeket az országtól. Ugyanakkor az utóbbi tíz év során helyben is megjelent az AIDS és a kábítószer-élvezethez kapcsolódó problémák. Kötelező oltás nincs, javaslatként felmerülhet a hepatitis A és B felvétele.
| 1 | |
| 2 | |
| 3 | |
| 4 | |
| 5 | |
| 6 | |
| 7 | |
| 8 | |
| 9 | |
| 10 |
